Mindenki mondjon egy Oscar-díjas filmrendezőt! Jól van. Most egy Oscar-díjas színészt! Ez is megy? Akkor most egy Oscar-díjas objektívgyártót! …? Pedig létezik ilyen. Röviden úgy hívják Schneider, és Marlon Brandóhoz hasonlóan kétszer kapta meg az arany szobrocskát. Csak nem ugyanabban a kategóriában.
Egy idős ember álma
A cég korai emblémája (1930-ig)
A digitális fényképezőgép tulajdonosok előtt sem ismeretlen ez a név. Többnyire a Samsung és a Kodak fényképezőgépek jobb minőségű objektívjein találkozni a „Schneider-Kreuznach” jelzéssel, de felbukkan az LG kamerás mobiltelefonjain is. Kiváló minőségű fotográfiai szűrőiken a B+W márkanévvel is sokan találkozhattak már, de a vállalat főként filmes és nagy formátumú optikáival vívott ki világhírnevet magának.
A céget 1913. január 18-án jegyeztette be Joseph Schneider, az akkori Német Császárság középnyugati részén fekvő, elsősorban borászatáról híres kisvárosban, Bad Kreuznachban. Hivatalos nevük Optische Anstalt Jos. Schneider & Co. lett, tehát már a kezdetektől fogva optikai termékeket készítettek.
Joseph Schneider nem álmodozó, ambiciózus ifjúként vágott bele a cégalapításba, mint a legtöbben, hanem meglett emberként. 1913-ban már 57 éves volt. Az alapításkor 12-en dolgoztak a vállalatnál.
Saját fejlesztésű objektívjeiket 1914-től kezdték forgalmazni. Ez volt a Symmar, Componar és Isconar széria. A Symmar objektívet és utódait még jó ideig gyártották közép és nagy formátumú gépekhez. Úgyszintén a Componar is több generációt élt meg, főleg középformátumon, de később kisfilmes változat is készült belőle.
1915-ben fontos fejezet kezdődött a cég életében. Belekezdtek a mozifilmes felvevőkhöz csatlakoztatható optikák gyártásába. E meghatározó szegmensben később a világ egyik legismertebb objektívgyártójává nőtte ki magát a Schneider.
Az első kisfilmes fényképezőgéphez készült Schneider objektív a négy lencséből álló, anasztigmát Xenar volt, melyet az első világháború után, 1919-ben mutattak be. Jobbára alap változatban, 38 és 60 mm- közötti gyújtótávolsággal, és 1:2,8, vagy 1:3,5 fényerővel készült. Hamarosan megkezdték a világ első nagyformátumú-nagylátószögű objektívjének tervezését, az Angulont azonban csak 1930-tól kezdték gyártani. Hat lencséjét két szimmetrikus csoportba rendezték és a mai hasonló nagylátószögűekhez mérten igen kis méretet sikerült elérniük.
1921-ben egy kis névváltoztatást eszközöltek. Optikai intézetből (Anstalt) optikai művek (Werke) lett, és immár a telephely neve is részét képezte a megnevezésnek.Saját fejlesztésű, kisfilmes Xenon objektívsorozatuk is hamar népszerű lett, hiszen kivételes fényerővel rendelkezett. 1925-ben kezdték meg a fejlesztését.1926-ban az akkor még ritkának számító teleobjektívek gyártását is megkezdték.Még két évtized sem telt el megalakulásuk óta, de 1932-ben már túl voltak a félmilliomodik objektíven. A harmincas években már neves külső gyártókkal is kooperáltak. Például a Kodakkal, melynek Regent modelljébe Schneider objektív került. 1953-ban hallat magáról ismét a cég, amikor megkezdődik az első automata blendés cserélhető objektívek fejlesztése. Az optikák a három évvel korábban bemutatott Exakta-Varex kisfilmes tükörreflexes fényképezőgéphez készülnek, mely a drezdai Ihagee terméke. 
Az ötvenes és hatvanas években újra felfrissítik a kapcsolatot a Kodakkal. Az ekkor készült Retina és Retinette fényképezőgépek Schneider optikát kapnak.1967-ben elkészül a tízmilliomodik Schneider optika.
Az ötvenes és hatvanas években újra felfrissítik a kapcsolatot a Kodakkal. Az ekkor készült Retina és Retinette fényképezőgépek Schneider optikát kapnak.1967-ben elkészül a tízmilliomodik Schneider optika.
